Hajózási (és szörfözési) szabályok – Tudnivalók

Elsőre nem is gondolnád, mennyi jogszabály vonatkozik balatoni hajózásra, de nem csak a hajózásra, szörfözésre, kajakozásra, hanem még a strandolásra és korcsolyázásra is léteznek jogszabályok.

A hajózást, és a vízi sportolást a vízi közlekedéséről szóló 2000./XLII. törvény és annak melléklete a Hajózási Szabályzat (HSZ) szabályozza, szabad vízen tartózkodást (strandolást, korcsolyázást) pedig a 46/2001. (XII.27.) BM rendelet. Összességében ez több száz oldal jogi szöveget jelent, ami nagyrészt  nem ránk vonatkozik és kissé átláthatatlan, ezért ebben a cikkben kigyűjtöttem neked a legfontosabb részeket.

Az eredeti jogszabály szövegek

Ezek a fő szabályok, ezeken kívül pár kevésbé fontos rendelet van pl. a hajós képesítésekről, vagy a kikötők üzemeltetéséről. Ezek jogszabályok pár évente szoktak változni, vagy kiegészülni, az éppen aktuális változatról, vagy értelmezésről a Vízirendészetet (vízi rendőröket) kell kérdezni, ugyanis ők ellenőrzik a szabályok betartását. A kigyűjtott szabályokat itt találod:

A vízirendőrök

A szabályok betartását a vízen a Vízirendészet (vízirendőrök) ellenőrzik. Vízirendészet jelenleg Siófokon, Füreden, Fonyódon, Keszthelyen, Kenesén és Földváron található, ezeken a helyeken gyakrabban, máshol időnkét lehet találkozni a járőrhajókkal. A vízi rendőröket messziről meg lehet ismerni, mivel más motorcsónak nem nagyon van a vízen. Különös ismertetőjelük a kék rombusz jelzés, amit csak közelről lehet látni, illetve a fényhíd, kék villogóval. A vízirendőrök ellenőrzik a szabályok betartását, illetve a nagyobb hajók és a vezetők okmányait. Csónakok és sporteszközök esetében a mentőmellényt, a viharjelzésnek megfelelő parttól való távolságot, és a kötelező felszereléseket  nézik. Ha valami nincsen rendben, általában először figyelmeztetnek, és csak a súlyos vagy visszaeső szabályszegést büntetik, 30 000 Ft-os  bírsággal:) A vízirendőrök segítenek a bajba jutott hajósokon, sportolókon, és figyelmeztetnek a közelgő veszélyekre. Segítségükért nagyon hálás vagyok, és nem győzöm elégszer megköszönni 🙂

Miért kell ennyi szabály?

Természetesen mint mindenhol, a hajózás területén is szükség van szabályokra és jogszabályokra.  Ezek a szabályok jórészt egybeesnek a józan ész által diktáltakkal, másrészt ténylegesen a biztonságunkat szolgálják, vagy a vitás esetek tisztázására készültek. Mindenkit arra bíztatok, hogy ezeket a szabályokat tartsa be, mint ahogy én is mindig betartom 🙂

Bizonyos esetekben viszont felmerülhet bennünk a gondolat, hogy a vízisportolást, kedvtelési hajózást illetően egy csöppet túl van szabályozva a dolog. Főleg ha tengereken érvényes szabályozással vetjük össze, ami a tapasztalataim szerint úgy foglalható össze, hogy “Ha másokat nem veszélyeztetsz, csinálj amit akarsz, de vállald érte a felelősséget!” Senkit nem érdekel, hogy mennyire veszélyes helyen, milyen időben szörfözöl, vagy van-e rajtad mentőmellény. Viszont ne várd, hogy kiment valaki, mert nincs mentés, vagy ha mégis, akkor a mentés teljes költségét ki kell fizetned. Nem csoda, hogy jobban fel kell készülni a tengeri szörfözésre, hajózásra.
Ilyen szempontból szuper kényelmes és túlbiztosított a Balaton, ahol folyamatos mentő és figyelő szolgálat van, amellett, hogy alapból biztonságos és viccesen kicsi a tengerekhez képest. Ezért is bosszantó az a pár részlet, ami már nevetségesen túl van szabályozva, és amit nehéz betartani.

Mentőmellény hol marad hölgyem?

Ha ezen a pár részleten változtatnának, akkor szerintem mindenki komolyabban venné a többi a szabályt, és még biztonságosabb lehetne a Balaton.

  • Mentőmellény szörfözéshez – Szerintem mindenki eldönthetné, hogy visel-e vagy nem. Kb. sehol máshol nem kötelező, tengereken biztosan nem. A szörfdeszka minden esetben fenntart a vízen, és a vitorlával együtt nem is tud elsodródni. Én sokszor veszek mellényt, amikor látom értelmét (egyedül vagyok, hideg a víz, új manővereket/ugrásokat gyakorlok…), és mindenkit bíztatok erre. De van amikor nincsen, például 40 fokban, térdig érő vízben mentőmellényben izzadni mi értelme van? Már az is szuper lenne, ha kötelező lenne vinni, de nem kellene felvenni.
  • Kajak, vitorlás csónak korlátozása – Jelenleg a kifejezetten sportolásra alkalmas kisvitorlások és az elsüllyeszthetetlen tengeri, vagy vadvízi kajakok és kenuk is a “csónak” kategóriába esnek, vagyis másodfokú viharjelzés esetén tilos őket használni. Pont akkor rendeltetésük szerint lehetne (van szél és hullám) 🙁
  • 1500m-es korlátozás – Milyen szuper, hogy ilyen kicsi a Balaton, keresztbe-kasul át lehet túrázni, percek alatt át lehet érni egyik partról a másikra! Hát nem, a jelenlegi szabályozás szerint legjobb esetben 1500 méterrel lehet eltávolodni a parttól, vagyis a Tihanyi szorost leszámítva tilos átmenni a túlpartra. Egy gyors szörffel, vagy katamaránnal kb 3 perc alatt lehet elérni ezt a határt, ami persze  láthatatlan, így viszonylag nehéz eltalálni.
  • Fürdőzés másodfokú viharjelzésben.  – Elvileg tilos, én még nem láttam, hogy betartotta volna valaki, de miért is tartanák be, ha ebben a formában nincs értelme?
  • Vízibicikli – Ha valahol ráfér a szigorítás a jelenlegi szabályzatra, akkor az a vízibiciklizés. Messze a legtöbb, szinte az összes haláleset vízibiciklizéssel kapcsolatos, mégsem kötelező semmilyen mentőeszköz. Már egy úszógumi, vagy mentőgyűrű + kötéllel életeket lehetne menteni, ha  lenne.  De nincs, és nincs is ilyen szabály 🙁

Ha téged is bosszantanak ezek a szabályok, a Szabad Balaton oldalán  alá is lehet írhatod a petíciót a jogszabály megváltoztatásáért. Addig is tarts be minden jogszabályt 🙂

Tengeri kajak –  a balatoni hullámokban túl veszélyes lenne 🙂

A legfontosabbak szabályok röviden összefoglalva:

– a szörf és a katamarán vízi sporteszköznek, a kicsi sportvitorlások csónaknak minősülnek,

– vízi sporteszközt és csónakot 14 éves kortól lehet önállóan vezetni,

– vízi sporteszközt és csónak a parttól max 1500 m-re távolodhat el,

– vízi sporteszközre nem vonatkozik a viharjelzés, de 6 Bft szélerősség felett a parttól max. 200 m-re mehet,

– csónak elsőfokú viharjelzés esetén max 500m-re távolodhat el, másodfok esetén nem közlekedhet,

– vízi sporteszközön mindig kötelező viselni mentőmellényt, csónakon nem kell viselni, csak berakni.

– kijelölt fürdőhelyen a telephely elhagyásáig max. 5 km/h sebességgel lehet közlekedni, a fürdőzőket nem zavarva.

Átevezés a túlpartra – a Balatonon tilos, irány az óceán

 

 

Fogalommeghatározás és viharjelzés

2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről:

Fogalom meghatározások:

csónak: az emberi erővel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket (20m). Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő – vízijármű is, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 7,5 kW-t nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas – külön jogszabályban meghatározott – úszóeszköz;

vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízijármű;(pl. szörf, katamarán)

 

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről  II. rész 9.12 cikk – Vízi járművek közlekedése

 

2.  Csónak – a szükséghelyzet kivételével – “Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél, azaz I. fokú viharjelzésnél csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak a szükséghelyzet kivételével – “Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél, azaz II. fokú viharjelzésnél nem közlekedhet.

4.  Vitorlás vízi sporteszköz:

a) a Bft-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Bft-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.

 

II. 5. melléklet II. Fejezet C. – Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

A Balatonon minden év május 1-től október 31-ig viharjelző szolgálat működik:

 

I. fokú viharjelzés: „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartásárapercenként 45-ször felvillanó sárga színű fényjelzés. I.fokú viharjelzéskor a csónakok – szükséghelyzet kivételével – csak a parttól számított 500 m-en belül közlekedhetnek! (Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül. )

 

II. fokú viharjelzés: „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” percenként 90-szer felvillanó sárga színű fényjelzés. Ezen jelzéskor – szükséghelyzet kivételével – csónakkal közlekedni tilos! (A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.)

 

Aktuális viharjelzést lsd.: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_viharjelzes

 

A viharjelző-rendszer fényjelzőinek elhelyezkedése a Balaton körül:

Balaton viharjelzők

(Vitorlás)csónakázók figyelmébe

(Nálunk bérelhető “csónakok”: Kalóz, Laser, 470-es)

Csónakot és vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat (HSz) rendelkezéseit, és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt legalább a 16. életévét betöltött vezetőt kell kijelölni. Gépi meghajtású csónak esetén a vezető legalább 17 éves kell, hogy legyen. Csónakkal a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet

A csónak kötelező felszerelései:  a csónakban tartózkodó úszni nem tudó felnőttek, valamint a kiskorúak számára személyenként egy-egy, de legalább 1 db mentőmellény, a csónak típusától függően megfelelő számú,de legalább 1 db evező, a csónak tömegének legalább 5 %-ával egyenlő tömegű 1 db horgony (vagy azt helyettesítő más számára veszélytelen kialakítású tárgy ill. eszköz, amely a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas), legalább 1 liter űrméretű vízmerő, kikötésre és horgonyzásra alkalmas megfelelő állapotú kötél vagy lánc (legalább 10 m hosszú), minden irányból látható fehér fényű kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és elemmel, az üzemben tartó nevét és lakcímét tartalmazó tábla (névtábla), valamint ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak megfelelő oltásteljesítményű tűzoltó készülék.

Kajak, kenu, stb… felszerelése a fentiekre figyelemmel: mentőmellény – a csónakban tartózkodók számának megfelelően, evező, vízmerő, kötél vagy lánc (legalább 5 m), névtábla, minden irányból látható fehér fényű jelzőlámpa.

– Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság (a Balatonon 30 cm) – ideiglenesen – nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek. A csónakból indulás előtt – és szükség esetén menetben is – el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.

– Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni, a vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben – , amíg az nincs teljes biztonságban. A csónakban tartózkodó kiskorú, valamint úszni nem tudó összes személy köteles mentőmellényt viselni.

– Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni csak akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.

– A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

– Csónak csak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. A Balatonon belsőégésű motorral hajtott csónakot üzemeltetni tilos!

 

Szörfösök és katamaránosok figyelmébe

(Nálunk bérelhető vízi sporteszközök: windsurf, katamarán)

Vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

– A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

– Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

– Vízi sporteszközzel a menetben levő nagyhajó útvonalát 1000 m-en belül keresztezni, ésaz ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

– Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot (40-49 km/h) el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot (62-72 km/h) el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.

– A Balatonon belsőégésű motorral hajtott vízi sporteszközt üzemeltetni tilos. 

– Fürdésre – vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal – kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni csak akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.

– Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve – vízi sporteszközzel legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell.

– A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

A jégen tartózkodás szabályai

A jégen való tartózkodás törvényi szabályozásakivonat a 46/2001. (XII. 27.) BM rendeletből:

5. §  (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyóvizeken.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását –

jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.

 

6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

Szélerősség táblázat, Beaufort skála

Beaufort

fokozat

Szél jellege m/s km/h tm/h (csomó/h) A szél nyomása

(kp/m2)

Vízmélységtől függő hullám magasság tavakon (cm) Hullám magasság tengeren (méter)
0 szélcsend 0-0,2 <1 <1 0 0 0
1 leheletszerű 0,84 0,3-1,5 1-5 1-3 0,05 2-10 0
2 szellő 0,84 1,6-3,3 6-12 4-6 0,4 10-20 0-0,3
3 gyenge 3,34 3,4-5,4 12-19 7-10 1,5 20-30 0,3-0,6
4 mérsékelt 6,69 5,5-7,9 20-28 11-16 3,5 30-60 0,6-1,2
5 élénk 9,35 8-10,7 29-38 17-21 6,8 60-80 1,2-1,4
6 erős 12,29 10,8-13,8 39-49 22-27 11,8 80-100 2,4-4
7 igen erős 15,5 13,9-17 50-61 28-33 18,7 100-140 4-6
8 viharos 18,92 17,2-20,7 62-74 34-40 28 140-200 4-6
9 vihar 22,57 20,8-24,4 75-88 41-47 39,8 140-200 4-6
10 erős vihar 26,44 24,5-28,4 89-102 48-55 54,6 140-200 6-9
11 heves vihar 30,5 28,5-32,1 103-114 56-63 72,7 140-200 9-14
12 orkán 34,75 32,7-36,1 >117 >64 94,4 140-200 >10

A szél hatása:

BFT a tengeren:  a tavakon: a szárazföldön:
0 tükörsima tengerfelszín tükörsima vízfelület a füst egyenesen száll fel
1 lapos hullámfodrok jelennek meg, gerincükön nincs hullámtajték a víz felületén apró fodrok látszanak a szél alig érezhető a füst gyengén ingadozik
2 rövid de már jobban kivehető kis hullámok hullámtarajuk üveges megjelenésű, de nem törik meg a víz felületén lapos hullámok vannak a szél a fák leveleit már mozgatja
3 nagyobb hullámok; tarajuk kezd megtörni; üveges megjelenésű tajték; esetleg elszórtan fehér tarajú hullámokkal barázdált vízfelület, kialakult hullámvonalak, ritkás fehér tarajjal  a szél a fák leveleit erősen mozgatja
4 a kis hullámok hosszabbá válnak; eléggé gyakoriak a fehér tarajú hullámok  kifejezetten hosszú hullámrendszer kis fehér tarajjal a fák kisebb gallyai állandóan mozognak
 5 mérsékelt hullámok kifejezetten elnyúlt formával; sok fehér tarajú hullám; permetfelhő is előfordulhat a hosszúhullámok taraja végig habos, a szél a szemnek kellemetlen a fák nagyobb ágai már mozognak
6 nagy hullámok kezdenek kialakulni; a fehértajtékos hullámtarajok mindenütt
kiterjedtebbekké válnak; permetfelhő is felléphet
a hullámhegyek taraja habosan átbukik a fák nagyobb ágai állandóan erősen mozognak
7 a tenger felbolydul és a szél irányában a megtörő hullámokon fehér tajtékcsíkok alakulnak ki; jól láthatóvá válik a hullámtajték az összes tarajon összefüggő fehér hab, a hullámok taraját felkapja a szél a kisebb fák törzsei hajladoznak, vékonyabb gallyai letörnek
8 hosszabb, mérsékelten magas hullámok; a hullámtarajok szélein tajték törik meg; a szél irányában jól látható tajtékcsíkok jelennek meg hosszú hullámhegyek, közöttük sűrű kis fodros hullámok az erősebb fák törzsei hajladoznak, nagyobb gallyak letörnek
9 magas hullámok; sűrű tajtékcsíkok a szél irányában; a tenger felszíne hánykolódni kezd; permetfelhő rontja a látási viszonyokat az egész vízfelület porzik, kis hajók a szabad vízen felborulhatnak  a vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb gallyak letörnek a tetőcserepeket lesodorja
10 nagyon magas hullámok hosszú átbukó tarajjal; nagy tajtékcsomókat fúj a szél sűrű fehér csíkokban, a szél irányában; az egész tengerfelszín fehéressé válik; a tenger hánykolódása egyre erőteljesebb; leromlanak a látási viszonyok az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja. a szél épületeket, tetőket rombol, fasorokat ritkít, erdőket tarol le
11 rendkívül magas hullámok; a kisebb és közepes méretű hajók hosszan eltűnhetnek a hullámok mögött; a tenger felszínét hosszú fehér tajtékcsomók borítják; a hullámtarajok széleit mindenütt tajtékká fújja a vihar; a látási viszonyok leromlanak az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja a szél épületeket, tetőket rombol, fasorokat ritkít, erdőket tarol le
12-17 a levegőt tajték és permetfelhő tölti meg, a tenger felszíne egészen fehér a sodródó permettől; a látási viszonyok súlyosan leromlanak a az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja csak a szél irányába lehet menni