Kinek éri meg használt kishajót venni?
Ebben a cikkben használt vitorlás kishajó (csónak) vásárlásához szeretnék tippeket adni. De kinek éri meg egyáltalán használt vitorlást venni? Általánosságban igaz, hogy az új hajó a jó hajó. Vagyis aki megteheti, biztos nem jár rosszul egy új hajó vásárlásával. Sajnos azonban ez nem olcsó mulatság. Egy átlagosan felszerelt 4-5-6 méteres, 2-3-4 személyes kisvitorlás új ára 4-7000 EUR körül van, a verseny változatok pedig akár ennél többe kerülnek. Ez tehát 1,5-3 M Ft-ot, vagy többet jelent, ami figyelembe véve a gyors értékvesztést, és a hazai vitorlázó szezon rövidségét, bizony nem kevés. Ha nem versenyzésre használjuk, akkor valószínűleg észszerűbb választás egy használt hajó.
Szerencsére használtan jóval olcsóbban találhatunk megfelelő példányt, akár az új ár egy tizedéért is. Avatatlan szemnek azonban nem is olyan egyszerű megkülönböztetni a használható vitorlást a menthetetlen romhalmaztól. A legjobb egy tapasztalt hajóépítő/javító véleményét kikérni, de ha erre nincs lehetőség, az alábbi tanácsok hasznosak lehetnek.
Nem mindig ilyen egyértelmű a használt hajó állapota
Hajóbérlés
Hajóvásárlás előtt érdemes még számításba venni a hajóbérlés lehetőségét is. Bizony a megvásárolt hajót tárolni kell télen-nyáron, megfelelő szállító eszköz és vízre rakó hely kell neki. A legóvatosabb használat mellett is folyamatosan cserélni kell a kopó alkatrészeket, és időszakosan teljesen szervizre lesz szükség. Havi, vagy heti egy-két használat esetén valószínűleg jobban megéri bérelni. Szintén nagy előnye a bérlésnek, hogy tetszőlegesen sok típust ki lehet próbálni, ráadásul mindig oda lehet menni, ahol éppen a legjobb a szél 🙂
Használt hajó típusok
Számtalan különböző hajótípust gyártanak és gyártottak az utóbbi évtizedekben; sportos, kényelmes, biztonságos, tágas, könnyen szállítható hajókat, mindenki megtalálhatja a megfelelőt. Itt nem fogom részletezni a különböző típusokat, de olyat érdemes nézni, amit itthon, vagy a környező országokban (Ausztria, Németország) nagy számban gyártanak/gyártottak, használnak.
Kalóz Magyarországon az egyik legnépszerűbb típus
Nem mindegy ugyanis, mekkora kínálatból tudunk válogatni. A használt hajókhoz ráadásul előbb-utóbb alkatrészekre lesz szükségünk, és a fogyó eszközöket (vitorlák, veretek, kötelek stb) is cserélni kell majd. Nem mindegy, hogy az USÁ-ból, Ausztráliából, vagy a szomszéd vitorlás klubból lehet beszerezni a szükséges holmikat. Legjobb választás egy aktív, vagy nemrég még aktív versenyosztály típust választani, így biztosan mindig lesz alkatrész utánpótlás a versenyzők levetett cuccaiból 🙂
2012-es olimpiai osztályok
Hajó építési technológia
Ebben a méretben szinte kizárólag GRP/GFK azaz üvegszál erősítéses műanyag hajókat lehet találni, de előfordulnak még fa, illetve újabban thermoplastic (fröccsöntött műanyag) építésűek is.
A fa hajók gyönyörűek tudnak lenni, egy jó anyagból, jól megépített és karban tartott példány fel tudja venni a versenyt az új műanyag hajókkal szemben is. A baj csak az, hogy egy ilyen hajó a sorozat gyártott műanyag hajó árának többszörösébe kerül, aki olcsót keres, az nem ilyet fog találni. Az olcsón árult fa hajók szinte mind menthetetlen roncsok már, amin csak a teljes újraépítés segíthetne. Szinte biztos, hogy egy új hajó árát, és végtelen mennyiségű munkát kéne befektetni a feltámasztásához, vagyis ha lehet, messzire kerüld az ilyeneket!
A fahajók jellemző sorsa az enyészet, vagy újraéledés virágláda-játszótér-pad-bárpult formában
Újabban egyre jobban terjednek a thermoplastic hajók, amik karbantartás mentes használatot, törhetetlen hajótestet ígérnek. A valóságban ezek a hajók nehezebbek, puhábbak, és nem, vagy nagyon nehezen javíthatóak. Mivel még nincsenek olyan régen a piacon, nem lehet biztosat mondani a megbízhatóságukról, de minden esetre egyre több gyártó kezd átállni a technológiára.
Egy modern thermoplastik hajó
Az üvegszálas műanyag hajók a 60-es évektől kezdték felváltani a fa hajókat, és hamarosan egyeduralkodóvá váltak. Az ilyen hajókat viszonylag könnyű sorozatban gyártani, meglehetősen tartósnak bizonyultak, és akár házilag is könnyen javíthatóak. A technológia és az alapanyagok, főleg a műgyanták rengeteget fejlődtek az évek során. Az új hajók könnyebbek, erősebbek és merevebbek mint a régiek. A műanyag hajók a használattól előbb utóbb meggyengülnek, “kipuhulnak”, de a 80-as évek előtt gyártott hajók eredetileg is gyengébbek voltak még, ezek sportos, nagy teljesítményű vitorlázáshoz biztosan nem alkalmasak már.
Hajó gyártók
Valaha az volt a jellemző, hogy egy bizonyos hajótípust több műhelyben is gyártottak, a népszerűbbeket minden országban, akár több helyen is. Persze ezek nem voltak azonos minőségűek, van olyan gyártó ami a tartós, és olyan, ami a könnyű hajókról ismert. De olyan is, amit jobb elkerülni 🙂 Az ideális eset, ha ismert, még ma is működő, és közelben található műhelyből származó hajót választunk. Így reménykedhetünk valami terméktámogatásban, alkatrész vagy információ ellátásban. Általánosságban a (Nyugat)Német, Osztrák, Francia, Angol és skandináv gyártókkal nem lőhetünk nagyon mellé. Még mindig a jobbik eset, ha legalább megtalálható a gyártó táblácskája a hajótesten, így legalább az évjárattal és ez eredettel tisztában leszünk. Ha azonban semmilyen információ nem található a gyártóról a hajón, akkor nehezebb dolgunk van. Így is elképzelhető, hogy jó a hajó, de nagyobb esély van arra, hogy házilag épített, vagy felújított már.
Plakett a sorozatszámmal és a szövetség igazolásával
Ellenőrző lista hajó vásárláshoz
Legjobb a kiszemelt hajót kipróbálni vásárlás előtt, legtöbbször azonban erre nincs lehetőség, mert éppen nincs vitorlás szezon, vagy a hajó nincs is víz közelében. Ilyenkor ha lehet, kérdd meg az eladót, hogy legalább a parton rakja össze, és úgy mutassa meg a hajót. Ha erre sem hajlandó, vagy nincsen rá lehetőség, akkor nagyon óvatosnak kell lenned. Könnyen előfordulhat, hogy nincsen meg minden alkatrész, vagy nem passzolnak egymáshoz. Egy-egy hiányzó fő alkatrész (pl. egy katamarán schott rendszer, vitorla, vagy kormánymű) önmagában is több ezer eurós tétel tud lenni. A legjobb előre elkészíteni egy ellenőrző listát, minden alkatrészt egyenként kiteríteni és ellenőrizni, hogy hiánytalanul megvan-e. Hogy működik, az persze csak az első vízre szálláskor fog kiderülni 🙂 Az elterjedt típusok használati útmutatója elérhető az interneten, így ellenőrizhető, hogy megvannak, és eredetiek-e az alkatrészek.
Alkatrész lista egy katamarán útmutatóból
A hajótest külső állapota
Szerencsére a kishajók külseje ránézésre is árulkodik a hajó állapotáról. Az építési technológiából adódóan az üvegszálas (poliészter) műanyag hajók gyárilag nem festve vannak, hanem anyagában színezett gél (gelcoat) réteg borítja őket. Ez a réteg nem utólag kerül rá, hanem éppen ellenkezőleg a negatív formában (sablonban) a hajótesttel együtt szilárdul meg, lényegében megegyezik a hajótest anyagával. Tehát a gélezés állapota lényegében a hajótest állapotát is jelenti. Egy csillogó, tükrös felületű eredeti gélezés szinte újat, egy matt, karcos gél használtabb hajót jelent. A jobbik eset, ha a gélezés eredeti, mert legalább látszik minden hiba, repedés, puhulás, javítás. Ha a a gélezés már nem eredeti, vagy át van festve a hajó, az a legtöbbször azt jelenti, hogy súlyosan, nagy felületen, vagy nagyon sok helyen sérült volt, vagy nagyon-nagyon régi. Még inkább intő jel, ha a kishajó algagátlózva van. Ez azt jelenti, hogy a vízen tárolták, ami az állandó rázkódás miatt mindig nagyobb igénybevételt jelent, mintha a szárazon tárolták volna.
Ilyen néz ki egy új hajó gélezése
A hajótest szerkezeti állapota
Jobb esetben, ha a hajó külsőleg (gélezés) újszerűnek és sérülés/javítás mentesnek bizonyul, akkor elvileg nem kéne aggódni a szerkezeti állapot miatt. Egy jól megépített műanyag hajónak évtizedekig bírnia kell a használatot. Ha azonban a hajó ránézésre is erősen használt, régi (20-30 éves vagy régebbi), vagy láthatóan javítva volt, akkor mindenképpen ellenőrizni kell a szerkezeti állapotát is.
A deck és a héj állapotát könnyen leellenőrizhetjük, mindenhol merevnek kell lennie, ahol kézzel be tudjuk nyomni, ott bizony már ki van puhulva, és javításra szorul. Különös figyelmet igényel az árboctalp, a kormányveret és a svertház, és az árboc merevítők bekötési pontjainak környéke. ezeknek a helyeknek nagy terhelést kell bírniuk, sérülés, repedés, puhulás mentesnek kell lenniük.
A műanyag hajókban is lehetnek fa részek
A legtöbb műanyag hajó építéséhez a szerkezetileg fontos helyeken használtak fát vagy rétegelt lemezt is, a régi hajókon először ezek mennek tönkre. Problémás tud lenni még az alsó és felső héj összeillesztése, illetve a svertház beépítése is, a házilag vagy kevésbé jó műhelyekben épült hajók általában ezeken a helyeken esnek szét először.
Az alkatrészek állapota
Ha a hajótest állapota megfelelő, akkor már csak az alkatrészeket kell ellenőrizni. A kötelek és vitorlák persze fogyó eszköznek számítanak, de nem mindegy, hogy mikor kell őket cserélni. Az árbóc, bumm, drótok és veretek többnyire alumíniumból, vagy saválló acélból készülnek, vagyis elég tartósak, inkább csak a sérüléseket, hibákat kell ellenőriznünk. A műanyag, mozgó, csapágyas és rugós alkatrészek; csigák, sínek, kocsik, klemek már inkább hajlamosak a kopásra. Tanácsos mindent mozgás, működés közben ellenőrizni.