Balatoni kajak-kenu történelem


Neked mi ugrik be elsőként a Balatonról? Talán nem tévedek nagyot, ha feltételezem, hogy nem a kajakozás vagy a vízitúra 🙂

Egészen az utóbbi időkig nem nagyon lehetett látni a Balatonon kajakosokat, vízitúrázókat. Vajon mi lehet ennek az oka? Magyarországon kifejezetten népszerű az evezés és a vízitúrázás, a Balaton is tökéletes helyszín hozzá, és valóban egyre többen keresik ezt a lehetőséget. A balatoni nyaralás, és a vízitúrázás is a legnépszerűbb nyári programok közé tartozik, ezért is érthetetlen, hogy miért nem látni több vízitúrázót a Balatonon, miért nincs több evezős klub.

A Balaton kora tavasztól késő őszig tokéletes helyszín az evezésre

Akárhogy gondolkoztam ezen a kérdésen, nem találtam semmi értelmes magyarázatot. A választ talán magyar kajak-kenuzás történelmét felidézve lehet meglelni.  A Kajak-Kenu Szövetség oldalán szerencsére egészen jó összefoglaló olvasható. A magyar kajak-kenu történelme elválaszthatatlan az ország sorsától, vagyis fordulatos, tanulságos de nem túl vidám történet.

A kajak-kenuzás rövid történelme Magyarországon és a Balatonon

Az első említés a nagy reformer Széchenyi István gróftól származik, aki törökországi utazásai 1818-as beszámolójában említi az akkor még ismeretlen járművet. Ezt írta:

„ A kajik szép, hosszú, elegáns, használata élvezetes az egyéb kiállhatatlan és unalmas vízi járművekkel szemben.”

Ő volt az, aki (Wesselényi Miklós báró társaságában) az oxfordi evezős verseny megtekintése után megrendelte és Magyarországra hozatta az első sport célú evezős hajót 1834-ben. Kezdetben persze az evezés úri hóbortnak számított, és viszonylag lassan terjedt. Az első evezős klub 1861-ben alakult meg Budapesten, 29 tagjából 23 gróf vagy báró volt!

Ebben az időben még a Balatonon semmivel sem volt elmaradva, hiszen Budapest és után rögtön Balatonfüreden is szerveztek evezős versenyt. Az 1882-es versenyről ez a beszámoló maradt fenn:

„A Balaton gyönyörű, gyengén fodrozott. A sétányon százával állott a közönség, a halmokon nagy tömegben gyűltek össze a falusiak. Az uszodában felállított széksorok megteltek, leginkább nőkkel. A célpont mellett horgonyzó gőzösön a legelőkelőbb társaság nézte a versenyt. A versenybírák a „Badacsony” vitorlás hajón foglaltak helyett. Taracklövések jelezték a verseny kezdetét, s Oláh zenekara a Rákóczi indulót húzta.”

A kajk-kenu hőskora

Végül a versenyek és a sajtóhírek hatására az evezés egyre szélesebb körben terjedt. Megjelentek a vízitúrázók, és sorra járták az ország és Európa vizeit. Az 1913-ban alakult Cserkész Szövetség Vízicserkész szakosztálya fiataloknak és tanároknak szervezett vízitúrát, belőlük lett a kajak-kenu sportolók és edzők első generációja. A rohamos fejlődést az I. Világháború átmenetileg félbeszakította, de nem állította meg. Az újraszervezést követően a cserkész és levente mozgalmon vitte a vezető szerepet az evezés népszerűsítésében. A korszak végére 200 cserkész csapat működött  6000 vízicserkész taggal.  Sorra jelentek meg a kajak-kenuval foglalkozó könyvek, folyóiratok, sőt népszerűsítő filmek is. Kezdetben a külföldi hajók másolásával, de elindult a hazai kajak-kenu gyártás.

A magyar kajak-kenusok a versenysportban is sikeresek voltak, kezdetben a cserkész-dzsemborikon, aztán a világversenyeken és olimpiákon is jó szerepeltek és érmeket szereztek. A szabadidősport a gyári munkások között is terjedt, például Weiss Manfréd gyárának összes, 16 000 munkását felvette a Weiss Manfred Testedző Körbe, aminek vízisport programja is volt.

A Balatonon sem állt meg az élet. A Balaton parti nyári táborokban nem csak cserkészek és túrázók, hanem későbbi versenyzők is megfordultak. A Balaton a honi vízitúrázás helyszíne volt.

  • 1926-ban a Bocskay vizicserkészek szervezésében lezajlik az első „Nagy Kör Túra” Budapestről indulva lefelé a Dunán, onnan a Sión fel a Balatonra, tovább felfelé a Zalán, azután le a Rábán a Dunáig, és haza Budapestre.
  • 1934-ben Hábl Károly megszervezte az 1000 km-es vízitúrát 120 pedagógus és vizicserkész vezetésével a Passau-Bécs-Budapest-Sió torkolat-Balatonakarattya útvonalon.
  • Megjelent „S.T.” nevű szerzőtől a  „Gumicsónakkal a Balatonon” című, kétnapos túráról szóló beszámoló, mely méltatja, hogy kajakjuk még a viharos Balatonon is megállta a helyét. 

Kajak-kenu a szocialista érában

A nagy fordulatot és a balatoni evezés hanyatlását a II. Világháború és az azt következő kommunista hatalomátvétel hozta el. A cserkész mozgalmat beszüntették, a csónakházakat, eszközöket elkobozták. A sportot ideológiai alapon szervezték újra. A sportolók szocialista ideológia felsőbbrendűséget voltak hivatottak bizonyítani, és minden áron győzniük kellett a nemzetközi versenyeken. Ettől kezdve csak a versenysportot támogatták, a szabadidős és az egyéni sportolás pedig teljesen ellehetetlenült. Megjelent a gondolat, hogy a Balaton a szél és a hullámok miatt kevésbé alkalmas helyszín az élsportolók felkészítéséhez, amiben van igazság, bár ilyen szempontból semelyik természetes víz sem az.

Később valamivel szélesebb körben vált elérhetővé a sportolás, de a fő cél továbbra is az élsportoló képzés és a versenyeredmények elérése volt. Tehát amikor szakszervezeti, később nagyvállalati alapokon megalakultak a sportegyesületek, a cél továbbra is az atléták kiválasztása volt. Mivel a Balaton körül nem voltak nagyipari központok, sportegyesületek sem alakulhattak. A korszakra jellemző tervgazdálkodás itt is megjelent, leginkább abban, hogy öt évente teljes átszervezés és személycsere volt.

A szocialista sportszervezés hatásai

Azt nem lehet elvitatni, hogy jelentős sikereket értek el a magyar élsportolók, de sajnos voltak káros hatásai ennek a stratégiának. Az gondolkodásmód hogy a sportot nem tömegsport alapon, hanem a versenysport oldaláról szervezik sajnos a mai napig tetten érhető.

  • A szabadidős, rekreációs célú sportolás visszaszorult az egész országban, az evezés szinte teljesen eltűnt a Balatonon.
  • A rendszerváltás előtt hozott törvények ma is érvényben vannak, a “minden tilos, ami nincs külön engedélyezve” szellemben írt törvények szerint csak súlyos korlátozásokkal szabad az evezés a Balatonon
  • A rendszerváltás után a nagyvállalatok privatizációja során a legtöbb sportegyesületi telephely magánkézbe került, a drága vízparti ingatlanokat nem sportcélra hasznosították tovább

A Balaton igenis tökéletesen alkalmas helyszín evezésre

Ezek után talán egy fokkal érthetőbb az a furcsa jelenség, hogy ennyire kevés kajakost látni a Balatonon. Szerencsére egyre többen fedezik fel a Balatont kajakkal-kenuval, vagy kötik össze nyaralásukat a vízi sportokkal. A Balaton tökéletes helyszín az evezésre. A déli part sekély vize teljesen biztonságos, bárhol meg lehet állni egy kis fürdőzésre. A nádasok és a partvonal egyes nehezebben megközelíthető részei a Balaton utolsó érintetlen területei, amit legegyszerűbben evezve lehet felfedezni.

Ha szeretnéd te is kipróbálni milyen evezni, túrázni, bérelj nálunk kajakot vagy túra kenut, vagy jelentkezz valamelyik evezős túránkra!

Téged is zavarnak a balatoni evezést korlátozó szabályok? Írd alá a petíciót a Szabad Balaton oldalán!

A magyar kajak-kenuzás történetét a Kajak-Kenu Szövetség oldalán lehet tanulmányozni.